Difference between revisions of "Repozitórium"

From wikibase-docker
Jump to navigation Jump to search
imported>Admin
(Új oldal, tartalma: „A repozitórium egy interneten elérhető gyűjtemény, egy dokumentumszerver, amelyet jellemzően egyetemek és kutatási intézmények alkalmaznak. Általa lehetősé…”)
 
imported>Admin
 
Line 35: Line 35:
 
Köszönhetően a közös szabványoknak, ma már nem kell egyesével keresni a különböző repozitóriumokban, hanem elég valamelyik OAI-szolgáltató keresőfelületén megtenni a keresést. Ezek közös keresőfelületek, azaz általuk a repozitóriumok tartalma egyetlen nagy gyűjteményként kereshető. A hálózatba kapcsolásnak köszönhetően lehetőség nyílik továbbá személyes profil kialakítására a felhasználói igények és érdeklődési kör szerint, a frissen feltöltött dokumentumokról automatikus értesítést küldeni a felhasználók számára, a dokumentumok verzióinak vagy címeinek összerendezésére, valamint a hivatkozások nyilvántartására is.
 
Köszönhetően a közös szabványoknak, ma már nem kell egyesével keresni a különböző repozitóriumokban, hanem elég valamelyik OAI-szolgáltató keresőfelületén megtenni a keresést. Ezek közös keresőfelületek, azaz általuk a repozitóriumok tartalma egyetlen nagy gyűjteményként kereshető. A hálózatba kapcsolásnak köszönhetően lehetőség nyílik továbbá személyes profil kialakítására a felhasználói igények és érdeklődési kör szerint, a frissen feltöltött dokumentumokról automatikus értesítést küldeni a felhasználók számára, a dokumentumok verzióinak vagy címeinek összerendezésére, valamint a hivatkozások nyilvántartására is.
  
 
+
==Hivatkozások==
  
 
<sup>1</sup>Holl András: Repozitóriumokról és a REÁL-ról (http://real.mtak.hu/24468/1/Rep_REAL.pdf) (2019. 06. 02.)
 
<sup>1</sup>Holl András: Repozitóriumokról és a REÁL-ról (http://real.mtak.hu/24468/1/Rep_REAL.pdf) (2019. 06. 02.)

Latest revision as of 21:52, 29 September 2019

A repozitórium egy interneten elérhető gyűjtemény, egy dokumentumszerver, amelyet jellemzően egyetemek és kutatási intézmények alkalmaznak. Általa lehetőség nyílik a tudományos anyagok archiválására, valamint világszerte való ingyenes közzétételére. „A tudományos szakirodalom akadálytalan elérését célul tűző Open Access mozgalom, és az ehhez szükséges technológiát megalapozó Open Archives Initiative a repozitórium fogalmát olyan szoftverekre, szolgáltatásokra használja, melyek másodlagos nyilvánosságot, szabad hozzáférhetőséget teremtenek a tudományos szakcikkeknek – a hozzáférhetőség itt nem csupán letölthetőséget jelent, hanem az OAI PMH protokoll (Open Archives Initiative Protocol for Metadata Harvesting) alkalmazásának köszönhetően könnyebb megtalálhatóságot is.”1 A repozitórium a feltöltött dokumentumokat feltárja, összekapcsolja a meglévő adatbázisokkal, és lehetőséget ad arra, hogy a különböző repozitóriumindexelő rendszerek a feltöltött anyagokat hatékonyan bekapcsolják a világ tudományos hálózatába.2

Típusai[edit]

A repozitóriumoknak számos típusa alakult ki az általuk kínált szolgáltatások alapján. A legalapvetőbbek mind közül az intézményi- és a diszciplináris repozitórium.

  • Intézményi repozitórium: ahogy a neve is sugallja, a különböző tudományos intézmények, egyetemi könyvtárak, kutatási szervezetek által üzemeltetett dokumentumszerverek. Ezen repozitóriumok lehetőséget adnak a digitális publikálásra, valamint az önarchiválásra az adott intézmény tagjai számára.3 Funkciója szerint tehát működhet tárhelyként, például egyetemek oktatási anyagainak gyűjteményeként, de kiadóként is a különböző tudományok cikkek, dolgozatok, konferenciaanyagok, stb. esetében. Néhány magyar példa: EDIT,4 REAL,5 HUVETA,6 stb.
  • Diszciplináris repozitórium: nevezhető tematikus repozitóriumnak is, mivel a publikációk a témájuk alapján kereshetők és archiválhatók benne a kutatók számára. Néhány tematikus repozitórium a teljesség igénye nélkül: arXiv7 – fizika, CogPrints8 – pszichológia, PubMed Central9 – orvostudomány, RePEc10 – közgazdaságtan.

Létrehozásának főbb céljai11[edit]

  • A kutatási eredmények nyilvánosságának növelése.
  • Az oktatók és/vagy kutatók személyes teljesítményének mérése.
  • PhD dolgozatok közzététele a 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról értelmében.
  • Az intézmény tudományos publikációinak nyilvántartása és archiválása.
  • Az intézmény együttes teljesítményének reprezentációja.
  • A könyvtár szolgáltatásainak bővítése.
  • Oktatástámogatás.

A repozitóriumok elterjedése[edit]

A repozitóriumok térhódításának egyik legfőbb oka az Open Access (OA), azaz Nyílt Hozzáférés elvének terjedése. Az OA publikálás során a hagyományos, nyomtatott formában való publikálást követően a szerző elhelyezi a tanulmányát egy repozitóriumban, vagy a saját honlapján. Ennek azonban megvannak a jogi feltételei, melyhez a SHERPA RoMEO12 (Rights MEtadata for Open archiving) projekt által összegyűjtött kiadói politika adatbázisa tud segítséget nyújtani.

Repozitóriumkezelő szoftverek[edit]

A repozitóriumokban tárolt metaadatok leszűrhetők az OAI-PMH13 protokoll segítségével. Számos nyílt forráskódú repozitóriumkezelő szoftver létezik, amelyek díjmentesen hozzáférhetők. Közülük a legnépszerűbbek hazánkban az EPrints és a DSpace.

A DSpace14 egy nyílt forráskódú szoftvercsomag, amely a digitális és a digitalizált adatok kezelését biztosítja akadémiai, non-profit és kereskedelmi szervezetek számára. A gyakran adattárként is alkalmazott szoftver az adatok számos formáját támogatja, többek között könyveket, szakdolgozatokat, képeket, filmeket, videókat, stb. 2002 novemberében adták ki a DSpace első verzióját Cambridge-ben, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) és a HP Labs fejlesztőinek közös munkájaként.

Az EPrints15 szoftvercsomaggal a fejlesztők a digitális dokumentumok tárolását és könnyebb elérhetőségét kívánták elősegíteni egyetemek és kutatóintézetek számára. Nyílt forráskódú, ingyenesen elérhető, szabadon fejleszthető és terjeszthető szoftver, amelynek van magyar nyelvű verziója is. Előnyei többek között, hogy kezelőfelülete felhasználóbarát, könnyen lehet keresni benne, minden szükséges program ingyenesen elérhető a működtetéséhez, számos fájlformátumot képes befogadni (PDF, HTML, JPEG, TIFF, MP3, AVI), automatikus bélyegképet generál a feltöltött dokumentumokhoz, stb. Legnagyobb hiányosságának tekinthető a tömbösített feltöltés lehetőségének hiánya. Bár a dokumentumok importálása egyszerű, a nagyobb mennyiségű dokumentum bevitele számos esetben kivitelezhetetlen, például nagyobb mennyiségű, online tárolt képfájl csak egyesével tölthető fel.

Repozitóriumok hálózatba kapcsolása[edit]

Köszönhetően a közös szabványoknak, ma már nem kell egyesével keresni a különböző repozitóriumokban, hanem elég valamelyik OAI-szolgáltató keresőfelületén megtenni a keresést. Ezek közös keresőfelületek, azaz általuk a repozitóriumok tartalma egyetlen nagy gyűjteményként kereshető. A hálózatba kapcsolásnak köszönhetően lehetőség nyílik továbbá személyes profil kialakítására a felhasználói igények és érdeklődési kör szerint, a frissen feltöltött dokumentumokról automatikus értesítést küldeni a felhasználók számára, a dokumentumok verzióinak vagy címeinek összerendezésére, valamint a hivatkozások nyilvántartására is.

Hivatkozások[edit]

1Holl András: Repozitóriumokról és a REÁL-ról (http://real.mtak.hu/24468/1/Rep_REAL.pdf) (2019. 06. 02.)

2https://web.archive.org/web/20140422232618/http://minerva.mtak.hu/?page_id=1058#r (2019. 06. 02.)

3https://openscience.hu/?q=repozitoriumok (2019. 06. 02.)

4ELTE Digitális Intézményi Tudástár (https://edit.elte.hu/xmlui/) (2019. 06. 02.)

5Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának repozitóriuma (http://real.mtak.hu/) (2019. 06. 02.)

6Szent István Egyetem Magyar Állatorvos-tudományi Kar adattára (http://www.huveta.hu/) (2019. 06. 02.)

7https://arxiv.org/ (2019. 06. 02.)

8http://cogprints.org/ (2019. 06. 02.)

9https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/ (2019. 06. 02.)

10http://repec.org/ (2019. 06. 02.)

11https://hu.wikipedia.org/wiki/Repozit%C3%B3rium#cite_note-3 (2019. 06. 02.)

12http://sherpa.ac.uk/romeo/index.php (2019. 06. 02.)

13Open Archives Initiative Protocol for Metadata Harvesting (https://www.openarchives.org/pmh/) (2019. 06. 02.)

14https://duraspace.org/dspace/ (2019. 06. 02.)