Difference between revisions of "World Wide Web – A világháló létrehozása"

From wikibase-docker
Jump to navigation Jump to search
imported>Admin
(Új oldal, tartalma: „szerkesztés alatt...”)
 
imported>Admin
m
Line 1: Line 1:
szerkesztés alatt...
+
A „web” általánosan elterjedt rövidítése a World Wide Web (WWW) kifejezésnek, amely alatt magyarul a világhálót értjük, és amely az interneten működő, egymással összekötött dokumentumok rendszere. Az internet alapjának számító World Wide Web-et, – és magát a kifejezést is – Tim Berners-Lee hozta létre 1989-ben, a CERN-ben.<sup>1</sup><sup>2</sup> Projektjéről az alábbiakat írta az alt.hypertext hírcsoportban:<sup>3</sup><sup>4</sup>
 +
 
 +
<blockquote>''„A World Wide Web (világháló) project célja, hogy lehetővé tegye bármilyen információ belinkelését. [...] A világháló project eredetileg az atomkutatásokkal foglalkozó fizikusok közötti információ, hír és dokumentum megosztásra szolgált. Mi azonban nagyon érdekeltek vagyunk abban, hogy kiterjesszük a webet más területekre, ezért szervereket hoztunk létre más jellegű információ számára is. Mindenki együttműködésére számítunk”''<br/>(Berners-Lee, 1991)<blockquote>
 +
 
 +
A World Wide Web-et az első évben csak a CERN munkatársai tudták használni, majd 1990 végére elindult az első honlap az interneten, végül pedig 1991-ben a nyilvánosság számára is elérhetővé vált a web.<sup>5</sup> Az NCSA<sup>6</sup> további fejlesztéseket végzett a rendszeren, amelynek következtében már képek és grafikák átvitelére is lehetőség adódott. Népszerűségének növelése céljából 1993-ban Mark Andreessen és Eric Bina szintén az NCSA-nál létrehozta az első ingyenes, valóban felhasználóbarát, grafikus webböngészőt, a Mosaic-ot. A grafikus megjelenítésnek köszönhetően a Mosaic akkora népszerűségnek örvendett, hogy a forráskódját a későbbiekben a Microsoft is felhasználta az Internet Explorer nevű böngészőjéhez.<sup>7</sup>
 +
 
 +
==A web szabványai==
 +
A World Wide Web elkülönítendő magától az internettől, ami egymással kapcsolódó számítógépek hálózatát jelenti, egy platformot, amely lehetővé teszi olyan rendszerek működtetését, mint a világháló.<sup>8</sup> A feladó és a címzett közötti folyamatos adatáramlás, az interaktivitás a célja és feladata. A World Wide Web hiperlinkekkel összekapcsolódó online tartalmak hálózata, ahol az adatok – az internettel ellentétben – adott weboldalon találhatók. Az adatok eléréséhez tehát mind a feladónak, mind a befogadónak ugyanazt a címet kell felkeresnie. Három szabványra épül: (1) Uniform Resource Locator (URL, egységes erőforrás-meghatározó), amely megadja az egyes weboldalak címét, valamint általa válnak hivatkozhatóvá többek között az e-mail címek, és a letölthető fájlok is. Három részből állnak: a protokollból (http), a weboldalt tartalmazó gép DNS-nevéből és egy elérési útból, amely egyedileg azonosítja az adott oldalt. (2) HyperText Markup Language (HTML), amely a web elsődleges dokumentumformázó nyelve, egy közvetítőnyelv, amely az átlagos felhasználó számára láthatatlan. A HTML teszi lehetővé, hogy minden webböngésző megértsen minden weboldalt. (3) HyperText Transfer Protocol (HTTP), amely meghatározza a kommunikáció módját a kiszolgáló és a böngésző között.<sup>9</sup>  A HTTP a „HTML és a World-Wide Webnél használt egyéb formátumú állományok továbbítására kidolgozott eljárás az Interneten. A Web szerverek és kliensek közötti kommunikációnál használt adatcsere szabvány.”<sup>10</sup> Ezeket a szabványokat – és számos másikat is – a World Wide Web Consortium (W3C) fejleszti és tartja karban, amelynek tagjai többek között az IBM, a Microsoft, az Adobe és az Apple.<sup>11</sup> Az 1994 októberében, Tim Berners-Lee által létrehozott W3C küldetése, hogy „minél jobban kihasználja az internet (web) nyújtotta lehetőségeket szabványok és iránymutatások kidolgozása révén, melyek egyúttal biztosítják a web hosszú távú fejlődését is.”, célja pedig, hogy „az internet az együttműködést, a tudás megosztását, és ezáltal a globális szinten megvalósuló bizalom kiépülését szolgálja.”<sup>12</sup> Két alapelve közül az egyik, hogy elérhetővé tegyék mindenki számára technikai, kulturális, földrajzi, stb. feltételektől függetlenül az internet kapcsolatteremtő és tudásmegosztó képességeit. Másik alapelve, hogy az internet ne csak minden ember számára, de minden eszközön (okostelefon, okostelevízió, pda stb.) is elérhetővé váljon, amely egyre fontosabbá válik napjaink technológiai eszközeinek sokaságában.
 +
 
 +
==JavaScript és JSON==
 +
A web fogalomköréből kiemelendő a JavaScript és a JSON. A JavaScript (JS) a Netscape<sup>13</sup> által fejlesztett szkriptnyelv.<sup>14</sup> A JS-ben íródott programkód parancsait egy értelmező program egymás után, sorban hajtja végre, ellentétben más programozási nyelvekkel, ahol a programkódnak nem az értelmezése, hanem fordítása történik, a forráskódból tárgykód jön létre a futtatás előtt. A JS a HTML lap szövegébe épül be és a lappal együtt töltődik le, csak a webböngészőben képes futni. A JS célja, hogy általa a statikus weboldalakat dinamikus tartalommal lehessen megtölteni, látványosabbá és praktikusabbá téve így az oldalakat. A JS futtatásához az értelmező programot sokáig külön kellett használniuk a felhasználóknak, egészen a HTML 3.0-ás verziójának megjelenéséig, amelybe a W3C előírta már a JavaScript támogatást. Ezzel egyenes út vezetett a dinamikus weblapok megszületéséhez.<sup>15</sup>
 +
 
 +
A JSON (JavaScript Object Notation) JavaScript objektumjelölést jelent. A JavaScript programozási nyelv egy részén alapul, amely „emberek számára is olvasható–írható, programozottan pedig könnyen feldolgozható és előállítható, pehelysúlyú adatcsere– formátum.”<sup>16</sup> Mivel az alapja a JavaScript, ezért a JSON adatokat könnyen átalakítják a JavaScript értelmezők JS objektumokká, vagy vissza, a JS objektumokat JSON adatokká.
 +
 
 +
==Web 1.0==
 +
A Web 1.0 a világháló folyamatos fejlődésének legelső lépcsőfoka volt, amelyet 1990-től körülbelül 2004-ig, a Web 2.0 megjelenéséig tartanak számon. Bár pontos definíciója vitatott, általában úgy vélik, hogy a világháló azon időszakára utal, amikor még statikus weboldalak sokasága alkotta a webet.<sup>17</sup> A statikus weboldalakon nem változik a tartalom, csak manuális szerkesztéssel, így ritkán frissülnek és gyorsak.
 +
 
 +
A Web 1.0 tekinthető az online megmutatkozás időszakának is. Magánszemélyek (pl. személyes weboldalak), illetve cégek, intézmények számára is elérhető volt a saját weboldalak létrehozatala és szerkesztése. A weboldalakat így vagy egy személy, vagy felhasználók kisebb csoportja írta és szerkesztette, vagyis kevesen láttak el információval tömegeket. A világháló ezen időszakában tehát nem volt még lehetőség arra, hogy egy weboldal, minden látogatója számára szabadon szerkeszthetővé váljon (pl. Wikipedia), azok kizárólag olvashatók voltak.<sup>18</sup> A „papírvilág egyfajta online leképezéseként” működött, ahol katalógusszerűen jelenítették meg a tartalmat.<sup>19</sup>
 +
 
 +
==Web 2.0==
 +
A web fejlődésének második lépcsőfoka a Web 2.0, amely azt jósolta, hogy a tömegek is képessé válnak a médiatartalmak alakítására. Az elnevezés Tim O’Reilly-től származik, aki a 2000-es évek elején alkotta meg a web 2.0 fogalmát, rámutatva a web változásainak azon új jelenségeire, amelyeket a web történetének már korai szakaszában megjósoltak a szakértők. Míg korábban csupán információ közzétételére és passzív olvasói jelenlétre volt lehetőség, addig a „webkettő” korszakában a hangsúly a megosztásra és a részvételre tolódott.  Az igazi változás a felhasználói és a szolgáltatói attitűdben történt, a weblapok esetében nem következett be számottevő fejlődés a web 1.0-hoz képest. A weben a tartalom létrehozása és szerkesztése, a kommunikációba való becsatlakozás nyílttá vált, mindehhez pedig nincs szükség kimagasló technikai ismeretekre. Ezzel lehetőség nyílt arra, hogy korábban elképzelhetetlen méretű tömegek is képesek legyenek a médiatartalmak előállításában részt venni. Az önreprezentáció új formája jelent meg, amelynek következtében a kommunikáció szereplőinek pozíciói megváltoztak, de legalábbis megkérdőjeleződtek, a magán- és publikus információ közötti határ pedig elmosódott.<sup>19</sup>

Revision as of 22:02, 28 September 2019

A „web” általánosan elterjedt rövidítése a World Wide Web (WWW) kifejezésnek, amely alatt magyarul a világhálót értjük, és amely az interneten működő, egymással összekötött dokumentumok rendszere. Az internet alapjának számító World Wide Web-et, – és magát a kifejezést is – Tim Berners-Lee hozta létre 1989-ben, a CERN-ben.12 Projektjéről az alábbiakat írta az alt.hypertext hírcsoportban:34

„A World Wide Web (világháló) project célja, hogy lehetővé tegye bármilyen információ belinkelését. [...] A világháló project eredetileg az atomkutatásokkal foglalkozó fizikusok közötti információ, hír és dokumentum megosztásra szolgált. Mi azonban nagyon érdekeltek vagyunk abban, hogy kiterjesszük a webet más területekre, ezért szervereket hoztunk létre más jellegű információ számára is. Mindenki együttműködésére számítunk”
(Berners-Lee, 1991)

A World Wide Web-et az első évben csak a CERN munkatársai tudták használni, majd 1990 végére elindult az első honlap az interneten, végül pedig 1991-ben a nyilvánosság számára is elérhetővé vált a web.5 Az NCSA6 további fejlesztéseket végzett a rendszeren, amelynek következtében már képek és grafikák átvitelére is lehetőség adódott. Népszerűségének növelése céljából 1993-ban Mark Andreessen és Eric Bina szintén az NCSA-nál létrehozta az első ingyenes, valóban felhasználóbarát, grafikus webböngészőt, a Mosaic-ot. A grafikus megjelenítésnek köszönhetően a Mosaic akkora népszerűségnek örvendett, hogy a forráskódját a későbbiekben a Microsoft is felhasználta az Internet Explorer nevű böngészőjéhez.7

A web szabványai

A World Wide Web elkülönítendő magától az internettől, ami egymással kapcsolódó számítógépek hálózatát jelenti, egy platformot, amely lehetővé teszi olyan rendszerek működtetését, mint a világháló.8 A feladó és a címzett közötti folyamatos adatáramlás, az interaktivitás a célja és feladata. A World Wide Web hiperlinkekkel összekapcsolódó online tartalmak hálózata, ahol az adatok – az internettel ellentétben – adott weboldalon találhatók. Az adatok eléréséhez tehát mind a feladónak, mind a befogadónak ugyanazt a címet kell felkeresnie. Három szabványra épül: (1) Uniform Resource Locator (URL, egységes erőforrás-meghatározó), amely megadja az egyes weboldalak címét, valamint általa válnak hivatkozhatóvá többek között az e-mail címek, és a letölthető fájlok is. Három részből állnak: a protokollból (http), a weboldalt tartalmazó gép DNS-nevéből és egy elérési útból, amely egyedileg azonosítja az adott oldalt. (2) HyperText Markup Language (HTML), amely a web elsődleges dokumentumformázó nyelve, egy közvetítőnyelv, amely az átlagos felhasználó számára láthatatlan. A HTML teszi lehetővé, hogy minden webböngésző megértsen minden weboldalt. (3) HyperText Transfer Protocol (HTTP), amely meghatározza a kommunikáció módját a kiszolgáló és a böngésző között.9 A HTTP a „HTML és a World-Wide Webnél használt egyéb formátumú állományok továbbítására kidolgozott eljárás az Interneten. A Web szerverek és kliensek közötti kommunikációnál használt adatcsere szabvány.”10 Ezeket a szabványokat – és számos másikat is – a World Wide Web Consortium (W3C) fejleszti és tartja karban, amelynek tagjai többek között az IBM, a Microsoft, az Adobe és az Apple.11 Az 1994 októberében, Tim Berners-Lee által létrehozott W3C küldetése, hogy „minél jobban kihasználja az internet (web) nyújtotta lehetőségeket szabványok és iránymutatások kidolgozása révén, melyek egyúttal biztosítják a web hosszú távú fejlődését is.”, célja pedig, hogy „az internet az együttműködést, a tudás megosztását, és ezáltal a globális szinten megvalósuló bizalom kiépülését szolgálja.”12 Két alapelve közül az egyik, hogy elérhetővé tegyék mindenki számára technikai, kulturális, földrajzi, stb. feltételektől függetlenül az internet kapcsolatteremtő és tudásmegosztó képességeit. Másik alapelve, hogy az internet ne csak minden ember számára, de minden eszközön (okostelefon, okostelevízió, pda stb.) is elérhetővé váljon, amely egyre fontosabbá válik napjaink technológiai eszközeinek sokaságában.

JavaScript és JSON

A web fogalomköréből kiemelendő a JavaScript és a JSON. A JavaScript (JS) a Netscape13 által fejlesztett szkriptnyelv.14 A JS-ben íródott programkód parancsait egy értelmező program egymás után, sorban hajtja végre, ellentétben más programozási nyelvekkel, ahol a programkódnak nem az értelmezése, hanem fordítása történik, a forráskódból tárgykód jön létre a futtatás előtt. A JS a HTML lap szövegébe épül be és a lappal együtt töltődik le, csak a webböngészőben képes futni. A JS célja, hogy általa a statikus weboldalakat dinamikus tartalommal lehessen megtölteni, látványosabbá és praktikusabbá téve így az oldalakat. A JS futtatásához az értelmező programot sokáig külön kellett használniuk a felhasználóknak, egészen a HTML 3.0-ás verziójának megjelenéséig, amelybe a W3C előírta már a JavaScript támogatást. Ezzel egyenes út vezetett a dinamikus weblapok megszületéséhez.15

A JSON (JavaScript Object Notation) JavaScript objektumjelölést jelent. A JavaScript programozási nyelv egy részén alapul, amely „emberek számára is olvasható–írható, programozottan pedig könnyen feldolgozható és előállítható, pehelysúlyú adatcsere– formátum.”16 Mivel az alapja a JavaScript, ezért a JSON adatokat könnyen átalakítják a JavaScript értelmezők JS objektumokká, vagy vissza, a JS objektumokat JSON adatokká.

Web 1.0

A Web 1.0 a világháló folyamatos fejlődésének legelső lépcsőfoka volt, amelyet 1990-től körülbelül 2004-ig, a Web 2.0 megjelenéséig tartanak számon. Bár pontos definíciója vitatott, általában úgy vélik, hogy a világháló azon időszakára utal, amikor még statikus weboldalak sokasága alkotta a webet.17 A statikus weboldalakon nem változik a tartalom, csak manuális szerkesztéssel, így ritkán frissülnek és gyorsak.

A Web 1.0 tekinthető az online megmutatkozás időszakának is. Magánszemélyek (pl. személyes weboldalak), illetve cégek, intézmények számára is elérhető volt a saját weboldalak létrehozatala és szerkesztése. A weboldalakat így vagy egy személy, vagy felhasználók kisebb csoportja írta és szerkesztette, vagyis kevesen láttak el információval tömegeket. A világháló ezen időszakában tehát nem volt még lehetőség arra, hogy egy weboldal, minden látogatója számára szabadon szerkeszthetővé váljon (pl. Wikipedia), azok kizárólag olvashatók voltak.18 A „papírvilág egyfajta online leképezéseként” működött, ahol katalógusszerűen jelenítették meg a tartalmat.19

Web 2.0

A web fejlődésének második lépcsőfoka a Web 2.0, amely azt jósolta, hogy a tömegek is képessé válnak a médiatartalmak alakítására. Az elnevezés Tim O’Reilly-től származik, aki a 2000-es évek elején alkotta meg a web 2.0 fogalmát, rámutatva a web változásainak azon új jelenségeire, amelyeket a web történetének már korai szakaszában megjósoltak a szakértők. Míg korábban csupán információ közzétételére és passzív olvasói jelenlétre volt lehetőség, addig a „webkettő” korszakában a hangsúly a megosztásra és a részvételre tolódott. Az igazi változás a felhasználói és a szolgáltatói attitűdben történt, a weblapok esetében nem következett be számottevő fejlődés a web 1.0-hoz képest. A weben a tartalom létrehozása és szerkesztése, a kommunikációba való becsatlakozás nyílttá vált, mindehhez pedig nincs szükség kimagasló technikai ismeretekre. Ezzel lehetőség nyílt arra, hogy korábban elképzelhetetlen méretű tömegek is képesek legyenek a médiatartalmak előállításában részt venni. Az önreprezentáció új formája jelent meg, amelynek következtében a kommunikáció szereplőinek pozíciói megváltoztak, de legalábbis megkérdőjeleződtek, a magán- és publikus információ közötti határ pedig elmosódott.19