E-learning

A számítógép eszközként való felhasználása az oktatásban nem újdonság, már a gépek megjelenésekor felmerült ennek az igénye. Az e-learning röviden olyan tanulási módszert jelent, amelyet információs technológiák segítenek. Pontosabb definícióját olvashatjuk Forgó Sándor írásában:

„Az e-learning olyan, számítógépes hálózaton elérhető képzési forma, amely a tanítási-tanulási folyamatot hatékony, optimális ismeretátadási, tanulási módszerek birtokában megszervezve mind a tananyagot és a tanulói forrásokat, mind a tutor-tanuló kommunikációt, mind pedig az interaktív számítógépes oktatószoftvert egységes keretrendszerbe foglalva hozzáférhetővé teszi a tanuló számára.”¹

A számítógéppel támogatott tanulás (CBT) és webalapú oktatás (WBT)

Az e-learning a számítógépes technológiákkal együtt fejlődött. Kezdetekben a tananyagot adathordozókon, például floppyn vagy cd-n tárolták és adták tovább, a felhasználáshoz pedig szükséges volt a számítógép. Ezzel nagy mennyiségű nyomtatott anyagot is kis helyen lehetett tárolni és könnyedén szállítani, azonban a tanár és a diák között semmilyen kapcsolat nincs a tanulás folyamán. Ez a számítógéppel támogatott tanulás (Computer Based Training - CBT).²

A hálózati kommunikáció megjelenésével később lehetőség nyílik arra, hogy a web minden lehetőségével és eszközével lehessen élni. A tanár és a diák, illetve diák és diák között is létrejöhet a kommunikáció, például e-mail-en vagy fórumon keresztül. A tananyagot már nem szükséges adathordozón tárolni és szállítani, online felületeken, weblapokon is elérhetők. Ezeken a felületeken linkekkel lehet bővíteni az egyes oktatási anyagokat, amelyek további oldalakra irányítják az olvasót. Ezzel változatosabb és szélesebb körű információforrást lehet biztosítani a tanulóknak, tovább segítve a tanulásukat. Ezt nevezzük webalapú oktatásnak (Web Based Training - WBT).³

A webalapú oktatás tehát lehetőséget ad arra, hogy a tanulási folyamat interaktívvá válhasson, amennyiben igény van rá. Megteremti a csoportmunkára való lehetőséget is ezzel, amely elengedhetetlen része a tanulásnak. Továbbá online mivoltának köszönhetően szélesebb körben is elérhetővé válik a tananyag.

450px

1. ábra: Az e-learning összetevői⁴

E-learning rendszerek: LMS és LCMS

   A LMS (Learning Management System) rendszer az úgynevezett képzésmenedzsment-rendszer, amely az e-learning olyan megvalósulási környezete/web-alapú rendszere, amely a tanítási- és tanulási folyamat adminisztratív irányításához, az oktatóanyagok tárolásához és rendszerezéséhez szükséges feladatokat lát el. Egy LMS rendszernek az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:5

• Hallgatói azonosítás: a rendszerbe való belépéshez felhasználónevet és jelszót szükséges megadni
• Hozzáférési jogosultságok kezelése: beállítható a hallgatók által felvehető tantárgyak és tananyagok listája, továbbá a fejlesztők és adminisztrátorok tananyaghoz és adatokhoz való hozzáférési jogainak meghatározása.
• Hallgatói aktivitás követése: az egyes hallgatók bejelentkezésének (vagy hiányának), megkezdett kurzusainak, témaköreinek, illetve kapott eredményeinek dokumentálása.
• Tananyag-adminisztráció: lehetőség a tananyagok egyszerű frissítésére, módosítására, újrafelhasználhatóságára.
• Jelentések készítése: a tárolt információk lehetőleg nyomtatott formában álljanak az oktatók rendelkezésére.
• Kapcsolódás a meglevő rendszerekhez: az intézmény/szervezet oktatási rendszerébe be tudjon kapcsolódni, támogatva és kiegészítve azt.

Az LCMS (Learning Content Management System) tartalom/tananyag-menedzsment-rendszer, amely a tananyag készítőinek és tanulóinak közös felülete. Feladatai között van a tananyagok előállítása, tárolása, valamint rendszerezése és csoportosítása.⁶ Az LCMS rendszerben lehetőség van arra, hogy egy tananyagon egyszerre több ember is dolgozhasson, szerkeszthesse annak részeit.

E-learning 2.0

   A web fejlődése során elkülönítünk 1.0 és 2.0 verziót, manapság pedig a 3.0 kapujában állunk. A fejlődésnek köszönhető, elhatárolt szakaszok azonban nemcsak technológiai változást, hanem sokkal inkább szemléletmódbeli változást jelent.7 Ugyanez a helyzet az e-learning 2.0 esetében is. 

„Az e-learning 2.0 tanuló-központú irregulárisan szerveződő tanulási forma, mely a tanuló autonómiáján és spontán tudáscserén alapulva, már nem hierarchikus, hanem sokirányú, decentralizált és sokcsatornás, a kollaboratív tanulásra ösztönözve kibontakoztatja a tanulói kreativitást.” ⁸

Tehát az e-learning 2.0 tekinthető úgy is, mint az e-learning, ami a web 2.0 eszközeivel (pl., blog, wiki) és lehetőségeivel van kiegészítve.⁹

Hivatkozások

¹FORGÓ Sándor: Az e- learning fogalma. In: HUTTER Ottó – MAGYAR Gábor - MLINARICS József: E-LEARNING 2005 (e- learning kézikönyv), Műszaki Könyvkiadó, 2005. 14.

²Dr. Fazekas Gábor – Balla Tibor – Dr. Kocsis Gergely (2013): Elektronikus oktatási környezetek (https://gyires.inf.unideb.hu/GyBITT/10/index.html) (2019. 06. 10.)

³U.ő.

⁴Dr. Fazekas Gábor – Balla Tibor – Dr. Kocsis Gergely (2013): Elektronikus oktatási környezetek (https://gyires.inf.unideb.hu/GyBITT/10/ch01.html) (2019. 06. 16.)

⁵Vörös Péter (szerk.) (2011): Oktatástechnológia és -informatika agrár-mérnöktanár szakos hallgatók számára (http://janus.ttk.pte.hu/tamop/kaposvari_anyag/voros_peter/ch11.html) (2019. 06. 16.)

⁶Hutter Ottó (szerk.) – Magyar Gábor (szerk.) – Mlinarics József (szerk.) (2005): (https://forgos.uni-eszterhazy.hu/wp-content/tananyagok/apertus/meddid/meddid_tk_5/lmslcms.html) (2019. 06. 16.)

⁷Downes, Stephen (2006): Learning 2.0 (https://www.downes.ca/cgi-bin/page.cgi?post=31741) (2019. 06. 16.)

⁸Forgó Sándor – Komló Csaba (2015): Blended learning, tudásszervezés, hálózatalapú tudásmegosztás (http://p2014-25.palyazat.ektf.hu/public/uploads/6-blended-learning-tudasszervezes-halozatalapu-tudasmegosztas-forgo-sandor-komlo-csaba-isbn_565d55661de45.pdf) (2019. 06. 16.)

⁹Ebner, Martin (2007): E-Learning 2.0 = e-Learning 1.0 + Web 2.0? (https://www.researchgate.net/publication/221548936_E-Learning_20_e-Learning_10_Web_20) (2019. 06. 16.)