ELITE

From wikibase-docker
Jump to navigation Jump to search

Az ELTE TáTK Összehasonlító Történeti Szociológia Tanszékén folyó Prozopográfiai és Családtörténeti kutatócsoport érdeklődésének középpontjában az 1980-as évek közepén kezdett elitkutatások állnak. A kutatócsoport a már létező adatbázisok karbantartásán, frissítésén és új technikákkal történő elemzésén dolgozik.

A prozopográfia önálló társadalomtörténeti segédtudomány, amely archontológiai, biográfiai, genealógiai, névtani és demográfiai hagyományokat is felölel. A prozopográfiai kutatások során egyének jól körülhatárolható csoportjának kollektív, statisztikai alapú vizsgálata zajlik. A cél olyan személyi adattárak létrehozása, amelyek segítségével a személyek által alkotott csoport állandó és széleskörű változó jellemzői leírhatóvá válnak. Az adatgyűjtés és így az adattárak létrehozása szigorú szabályrendszer mentén történik. A prozopográfiai kutatás a személyre, környezetére és társadalmi státuszára koncentrál, azaz a személyre a családja és a társadalom más csoportjainak kontextusában, arra a helyre, helyzetre, amelyben aktív volt, valamint arra a szerepre és funkcióra, amelyet társadalmában betöltött. Az adatbázisban szereplő egyéneknek nem a személyes életútjára, hanem a csoportban elfoglalt pozíciója alapján kimutatható szerepére vagyunk kíváncsiak.

Az ELTE TáTK-n folyó elitkutatás a két világháború közötti egyetemi tanárok előmenetelére fókuszál. Tudáselitnek a „tudást termelő, közvetítő, elosztó, ellenőrző intézmények, szervezetek vezető pozícióit elfoglaló személyes csoportját” tartjuk (Kovács István Gábor 2011). A tanszéken folyó elitkutatás az egyetemi tanárok előmenetelét és életútját vizsgálva bepillantást enged a két háború közötti társadalomban zajló folyamatokba, a generációk közötti és az azonos generáción belüli mobilitás lehetőségeibe és megvalósulásába, a felekezet, a földrajzi elhelyezkedés szerinti származás, az iskolázottság szerinti társadalmi nagycsoportok eltérő érvényesülési lehetőségeibe.

A társadalmi mobilitás kérdésének vizsgálata a szociológia területének egyik legrégebbi témája. A társadalom szerkezetének az ismerete lehetőséget biztosít arra, hogy a kutató megismerje az egyenlőtlenségeket, a különböző társadalmi rétegek egymáshoz viszonyított lehetőségeit. A mobilitásvizsgálatok azonban nem az állapotleírásra fókuszálnak, hanem bepillantást engednek abba, hogy az egyéneknek milyen lehetőségeik voltak arra, hogy a társadalmi helyzetüket megváltoztassák. A mobilitási lehetőségek vagy azok hiánya megmutatja a társadalom nyitottságát és zártságát. A mobilitáskutatások nem csak keresztmetszeti, a vizsgált személy egy időpontban kimutatható tulajdonságainak kimutatására alkalmasak. A kutatások során képesek vagyunk hosszmetszeti vizsgálatokat is készíteni, a társadalomban megmutatkozó mobilitási lehetőségek időben történő változásait is tudjuk vizsgálni. Az időbeni eltérések valójában a mobilitási trendekben megfogható változások. Emellett a kutatások alapját képezik a nemzetközi összehasonlítások is, az országok közötti azonos időpontban és longitudinálisan kimutatható eltérések és hasonlóságok a társadalmak zártságáról és nyitottságáról szolgálnak információval. (Róbert 1990).

Az ELTE-n folyó elitkutatás segítségével a korszak mindennapi történetéről is lenyomatokat kapunk: láthatóvá válik, milyen hatással voltak a zsidótörvények a zsidó származású egyetemi tanárokra, mennyire megbízhatóak a korban megjelent lexikonok, hogyan hátráltatták az intézmények a református tanárok előmenetelét, milyen volt/lehetett a származási család befolyása a gyermekek mobilitására.

A tanszéken folyó elitkutatások jelenlegi célja, hogy az évtizedek során felhalmozott adatbázisokat összegyűjtse és egységesítse, ezzel lehetővé téve azt, hogy a magyar történeti szociológiai kutatások adatai és eredményei a Wikibase felületén elérhetővé váljanak. Az adatok frissítése által és a Wikibase alapú technológia használatával a magyar tudáselitről szóló kutatások – az idegen nyelvű publikációkon túl – be tudnának kapcsolódni a nemzetközi tudományos diskurzusba. A prozopográfiai kutatások nemzetközi elismertsége igen magas, a digitális technológiák alkalmazásával nap mint nap új területek nyílnak meg a történeti szociológia kutatói számára.

Az ELTE-n folyó kutatás két fronton teremt új lehetőségeket: egyrészt a tudományos diskurzus nemzetközi szinten folyna, elérhetővé válnának a magyar adatok, amelyek mind számunkra, mind pedig a globális kutatóközösség számára előremutatóak. Emellett a Wikibase technológiának köszönhetően újfajta tudományos kérdések feltételére is lehetőség nyílik: az eddig elszigetelten létező adatbázisok a felület segítségével összekapcsolódnak és a tudáselit nemzetközi mobilitási lehetőségei is vizsgálhatóvá válnak. A kutatás másrészt a tudományterület népszerűsítését is elősegítené: a technológia által rendelkezésre álló vizualizációs lehetőségek nagyban hozzájárulnának a tudományos ismeretterjesztéshez.

Felhasznált irodalom[edit]

Kovács István Gábor (2011): A magyarországi polgári korszakbeli országos elitek empirikus kutatásának historikumához. Történeti elitvizsgálatok az ELTE Szociológiai Tanszéke szervezésében 1978-tól In: uő Elitek és iskolák, felekezetek és etnikumok. Társadalom- és kultúratörténeti tanulmányok. Budapest. L’Harmattan.

Róbert Péter (1990): Társadalmi mobilitás. In: Andorka Rudolf – Kolosi Tamás – Vukovich György (szerk.). Társadalmi riport 1990. Budapest. TÁRKI. 356-372.